Amikor egy társasház biztosításáról beszélünk, valójában egy közösség szerződéséről van szó: a ház – mint a tulajdonostársak közössége – köt biztosítást a mindenki közös vagyonára. Ez az a biztosítás, amelyről jellemzően nem egy ember, hanem egy közgyűlés dönt – és pontosan ettől különleges műfaj. Ez a cikk az alapokat rakja le: mi ez, kire és mire szól, és hogyan illeszkedik a lakók saját biztosításaihoz.
- A társasházbiztosítás a ház közös tulajdonú részeire kötött épület- és felelősségbiztosítás – a szerződő maga a társasház.
- A szerződést jellemzően a közös képviselő vagy a kezelő cég kezeli, a megkötésről a közgyűlés dönt vagy ad felhatalmazást.
- A lakások külön tulajdonát és ingóságát nem ez, hanem a lakók saját lakásbiztosítása védi – a kettő kiegészíti egymást.
Mi ez pontosan?
A társasházbiztosítás vagyon- és felelősségbiztosítás egyben. A vagyonbiztosítási része az épület közös tulajdonú elemeit védi a nagy károk – tűz, vihar, vízkár és társaik – anyagi következményeitől. A felelősségbiztosítási része pedig arra az esetre szolgál, ha a ház okoz kárt valakinek: lakónak, látogatónak vagy éppen egy járókelőnek. A fedezetek pontos köre biztosítónként és csomagonként eltér – az áttekintést a Fedezetek oldalon, a mélyebb részleteket a fedezet-cikkekben találja.
Ki a szerződő – és ki dönt?
A szerződő maga a társasház: a biztosítási szerződés a ház nevére szól, a díja jellemzően a közös költségből megy, a szolgáltatása pedig a közösséget illeti. A gyakorlatban a szerződést a közös képviselő vagy a társasházkezelő cég kezeli – ő tartja a kapcsolatot a biztosítóval, ő jelent be kárt a ház kötvényére, és ő készíti elő a döntéseket. Maga a döntés – kötés, váltás, fedezet-bővítés – jellemzően közgyűlési hatáskör, vagy az SZMSZ-ben rögzített felhatalmazás alapján történik; a pontos kereteket minden háznál a saját alapdokumentumok adják meg. Erről részletesen: az SZMSZ és a biztosítás.
Mire épül: a közös tulajdon
A társasházbiztosítás gerince a közös tulajdon fogalma. Jellemzően közös a tető, a homlokzat, a lépcsőház, az alapok és a főfalak, a fő vezetékszakaszok és a közös helyiségek – de a pontos határvonalat házanként az alapító okirat rögzíti, és ez házanként eltérhet. Ez nem jogi finomkodás, hanem a kárrendezés kulcskérdése: ettől függ, hogy egy adott kárnál a ház kötvénye vagy a lakó biztosítása lép. A határvonalról külön cikk szól: közös vagy külön tulajdon – hol a határ.
És a lakók biztosításai?
A társasházbiztosítás nem teszi feleslegessé a lakásbiztosítást – és fordítva sem. A ház kötvénye a közös vagyont védi; a lakáson belüli külön tulajdon és az ingóság – bútor, gépek, személyes tárgyak – a lakó saját lakásbiztosításának dolga. A két réteg viszonyát a lakásbiztosítás és társasházbiztosítás cikk mutatja be; a lakások biztosításáról bővebben a lakas.biz oldalon olvashat.
Kérdés a saját házukra szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
