Két kár, amellyel a mélygarázsos házak képviselői előbb-utóbb találkoznak: egy parkoló autó kigyullad, és a füst, a korom meg az oltóvíz a fél szintet tönkreteszi; vagy egy sietős sofőr nekihajt a garázskapunak, és a ház napokig nyitva áll. Alkuszként azt látom, hogy mindkét esetben ugyanaz a hiba ismétlődik: a ház a kgfb-biztosítót hívja, az autós a ház kötvényétől vár térítést, a szomszédos autók tulajdonosai pedig a képviselőtől – és közben telnek a napok, amelyek a bejelentési határidőknél és a bizonyításnál számítanak. Ez a cikk a három szóba jövő kötvény – kgfb, casco, a ház biztosítása – szerepét rakja sorba a két tipikus káron. A garázs általános kockázatairól a garázsokról és tárolókról szóló cikk ad képet.
- A kgfb a károkozó jármű üzemben tartójának felelősségbiztosítása: a Gfbt. szerint a gépjármű használata során másnak okozott kárra fizet, és a károsult – a ház is – közvetlenül a biztosítónál érvényesítheti az igényét; a saját autó kárára viszont sosem a kgfb, hanem a casco szolgál.
- A parkoló autó saját műszaki hibából eredő tüze az uniós bírói gyakorlat és a Gfbt. használat-fogalma szerint a jármű használatának része, így a garázsban okozott kár a kgfb-re tartozik; ha a tűz oka nem a jármű, a ház a saját tűzfedezetére és – felróhatóság esetén – a felelősségbiztosítására számíthat.
- A ház kötvénye a közös tulajdonú garázs és kapu kárára fizet (tűz, elemi kár, jellemzően járműütközés), a biztosító pedig a kifizetett összeget a károkozó biztosítójától kérheti vissza; a lakók parkoló autóira csak külön, biztosítónként eltérő kiegészítő adhat tűz- és elemi kár fedezetet.
Három kötvény, három szerep
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) a károkozó jármű üzemben tartójának felelősségbiztosítása. A Gfbt. (2009. évi LXII. törvény) 12. §-a szerint a szerződésben megjelölt gépjármű használata során másnak okozott károk miatt támasztott megalapozott kártérítési igényekre terjed ki, a 28. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a károsult az igényét közvetlenül a károkozó jármű biztosítójával szemben érvényesítheti. A kgfb tehát a ház, a szomszéd autó és a járókelő kárára fizethet – a károkozó saját autójának kárára soha. Arra a casco való: a tulajdonos saját vagyonbiztosítása, amely vétkességtől függetlenül, önrésszel és a feltétel szerinti értéken téríti a jármű tűz- vagy töréskárát; akinek nincs cascója, annak a saját autója kára saját veszteség, hacsak nem más felel érte.
A ház kötvénye a harmadik szereplő, két arccal. Vagyonbiztosításként a közös tulajdonú garázs szerkezetét, a kaput, a világítást, a szellőzést és a többi közös berendezést fedi tűz, robbanás és elemi károk ellen, és a hazai társasházbiztosítási feltételek jellemzően a járművek ütközését is biztosítási eseményként kezelik – hogy csak az ismeretlen vagy bármely idegen jármű ütközését, az biztosítónként eltér. Felelősségbiztosításként pedig akkor dolgozik, ha a kárt a ház okozta: például a garázs elavult elektromos hálózata gyújtott, vagy a rosszul rögzített kapu zuhant egy autóra. A lakók parkoló autói viszont nem a ház vagyontárgyai, ezért rájuk a ház kötvénye alapesetben nem fizet.
Kigyulladt autó: kinek a kára, kinek a felelőssége?
A kiégett autó a tulajdonosáé: a kárát a cascója téríti, casco nélkül pedig csak akkor kap térítést, ha más felel a tűzért – a gyártó, a szerviz vagy a ház. A nehezebb kérdés a többi kár: a garázs szerkezete, a kábelek, a szomszédos autók. Ha a tűz a jármű saját rendszeréből indult – elektromos zárlat, akkumulátor –, a felelősség a jármű oldalán van. Az Európai Bíróság a C-100/18. számú (Línea Directa) ügyben 2019-ben kimondta, hogy a magángarázsban több mint 24 órája parkoló autó elektromos rendszeréből induló tűz is a gépjármű használatának körébe tartozik, mert a parkolás a közlekedési eszköz rendeltetésszerű használatának része. A Gfbt. 3. §-ának gépjárműhasználat-fogalma ma ugyanezt mondja: a jármű bármely olyan használata, amely összeegyeztethető a szállítási vagy közlekedési eszközként való rendeltetésével. Vagyis a garázsban álló autó tüze által okozott kár a kgfb-re tartozik, és a ház, a szomszéd autók tulajdonosai közvetlenül a kigyulladt jármű kgfb-biztosítójánál jelenthetik be az igényüket.
Ha viszont a tűz oka nem a jármű – gyújtogatás, a garázs elektromos hálózata, egy ott tárolt kanna –, a kgfb nem lép. A ház a saját kötvényének tűzfedezetén kapja a garázs kárát, a lakók autói pedig a cascójukra maradnak, kivéve, ha a háznak felróható a tűz: akkor a Ptk. általános kártérítési szabálya (6:519. §) szerint a ház felel, és az épület-felelősségbiztosítása helytállhat. Ismeretlen gyújtogatónál mindenki a saját vagyonbiztosításán marad. Van a piacon olyan feltétel, amely a garázsban tartott járművek tűz- és elemi kárára kiegészítő fedezetet ad a ház kötvényén – ez jellemzően járművenként limitált, az ütközést és a lopást nem fedi, és biztosítónként más a tartalma; mélygarázsos háznál érdemes rákérdezni, hogy a kötvényben van-e ilyen, és mekkora limittel. Az elektromos autók akkumulátortüze és a töltők külön kérdés, erről az e-töltőkről szóló cikk szól.
Nekihajtott a kapunak: egyszerű eset – amíg ismert a sofőr
Az ütközés a kgfb klasszikus esete. A ház a Gfbt. 28. § (1) bekezdése alapján közvetlenül a károkozó jármű biztosítójánál jelenti be az igényét; a biztosítónak a Gfbt. 31. §-a szerint a kárrendezéshez szükséges dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb az igény benyújtásától számított három hónapon belül indokolt kártérítési javaslatot vagy indokolt választ kell adnia. Ehhez a háznak a rendszám, a sofőr adatai, tanúk és a kamerafelvétel kell; hogy a járműnek van-e érvényes kgfb-je, a MABISZ nyilvános lekérdezőjében a rendszám alapján ellenőrizhető. Ha a kaput a ház egyik lakója törte össze, az ő autója a közösség szempontjából ugyanúgy károkozó jármű, az igény az ő kgfb-biztosítójához megy.
A másik út a ház saját kötvénye: ha a feltétel a járművek ütközését fedi, a ház a saját biztosítójánál is bejelentheti a kárt, a biztosító a feltételei szerint – önrésszel, a kötvény értékelési szabályaival – térít, és a Ptk. 6:468. §-a alapján a kifizetett összeget megtérítési igényként maga követeli a károkozótól – a gyakorlatban annak kgfb-biztosítójától. Ennek előnye, hogy a háznak nem kell a felelősséget bizonyítania; hátránya az önrész és az esetleges avulás, amelyet a ház utólag a károkozó kgfb-jétől követelhet – erről a számlánál kevesebb térítésről szóló cikk ír. Ha a sofőr elhajtott, és a jármű ismeretlen, a Gfbt. 35–36. §-a szerint a Kártalanítási Számla állhat helyt, de az ismeretlen járművel okozott dologi kárra a szabályai szűkebbek – ilyenkor a ház saját kötvényének ismeretlen jármű ütközésére szóló fedezete a kézzelfogható út, és a kamerafelvétel a legfontosabb bizonyíték.
Mit tegyen a képviselő az első órákban és utána?
Tűznél a tűzoltóság és szükség szerint a rendőrség értesítése után a legfontosabb a bizonyíték: fotók a teljes szintről, a kamerafelvételek mentése, mielőtt a rendszer felülírja, a kiégett autó rendszáma és a tulajdonos adatai, a tűzoltósági igazolás vagy tűzvizsgálati jelentés elkérése. A ház a saját biztosítójánál a feltétel szerinti határidőn belül akkor is jelentse be a kárt, ha a kgfb-re számít: a két út nem zárja ki egymást, és a késedelem a saját kötvényén a ház ellen fordulhat. A lakókat érdemes tájékoztatni, hogy a saját autójuk kárát a cascójuknál, a kgfb-igényt pedig a kigyulladt jármű biztosítójánál jelentsék – a ház kötvénye az ő autóikra nem fizet. Ütközésnél ugyanez a sorrend: adatok, tanúk, felvétel, bejelentés a kgfb-biztosítónál és a ház biztosítójánál. A kaput a szemle előtt csak ideiglenesen érdemes lezárni – ez kárenyhítés, amelyet a biztosító elvár –, a végleges javítást a szemle vagy a biztosító hozzájárulása után rendelje meg a ház. A kiesett bevétel, a bérelt pótparkoló költsége a hazai feltételek szerint jellemzően nem térül, erre érdemes előre felkészülni. A bejelentés elsődleges útja mindhárom kötvénynél a biztosító kárvonala; ha a biztosítók egymásra mutogatnak, vagy a kgfb-biztosító a felelősséget vitatja, segítek, amiben tudok.
Kérdés a saját garázskárukra vagy a ház kötvényének járműütközés-fedezetére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Gfbt. (2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról) – 3. § gépjárműhasználat fogalma, 12. § a biztosítás terjedelme, 28. § (1) közvetlen igényérvényesítés, 31. § kárrendezési határidők, 35. § Kártalanítási Számla
- Ptk. (2013. évi V. törvény) – 6:468. § a biztosító megtérítési igénye, 6:519. § az általános kártérítési felelősség
- Európai Unió Bírósága – C-100/18. Línea Directa Aseguradora kontra Segurcaixa ítélet (2019. június 20.), sajtóközlemény: a garázsban parkoló jármű tüze a gépjármű használatának része
- Colonnade Atlasz Társasház Biztosítás – biztosítási feltételek (garázsban tartott járművek tűz- és elemi kár biztosítása mint kiegészítő fedezet) – példa egy piaci feltételre
