Az ajánlatok összehasonlítása nem művészet, hanem módszer – és a módszer neve: szemponttábla. Ugyanazok a kérdések, minden ajánlatnak feltéve, az eredmény egymás mellett. Ez a cikk az én táblám felépítését mutatja be oszlopról oszlopra: ezt kapja a ház a versenyeztetés végén, és ennek a logikáján érdemes nézni bármilyen ajánlatot – akkor is, ha nem tőlem jön.
- A tábla hat blokkja: alapadatok, fedezeti kör, összegek és limitek, önrészek, szolgáltatás, díj – ebben a sorrendben.
- Az elv: előbb a tartalom, a díj csak a végén – a „legolcsóbb” címke tartalom nélkül félrevezet.
- A tábla közgyűlés-kész műfaj: egy oldal, közérthető sorok, a kritikus eltérések jelölve.
Alapadatok és fedezeti kör
Az első blokk rögzíti, hogy minden ajánlat ugyanarra vonatkozik-e: biztosítási összeg, a fedezet alapja (mire és milyen értéken), évforduló, tartam. Ha itt eltérés van – az egyik ajánlat más összegre szól –, az összehasonlítás többi része hamis; ilyenkor előbb egységesítünk. A második blokk a fedezeti kör: soronként a fedezetek – elemi károk listája, vezetékes vízkár, üvegtörés, felelősség, betörés-rongálás, kiegészítők –, ajánlatonként jelölve: benne van, kérhető, nincs. Itt derül ki, hogy a „teljes körű” szó ajánlatonként mást jelent (fedezeti térkép).
Összegek, limitek, önrészek
A harmadik blokk a számoké: a fő biztosítási összeg mellett a rész-limitek – üvegre, vandalizmusra, felelősségre, gépészetre. A limitek a díjkülönbségek leggyakoribb magyarázatai: alacsonyabb limit = olcsóbb ajánlat = kisebb védelem; a táblában ezért egymás alatt állnak (a tanulság). A negyedik blokk az önrészeké, fedezetenként: fix, százalékos vagy kombinált – és hogy mit jelent ez egy tipikus kárnál forintosítva. Az önrész-cikk a döntési hátteret adja hozzá.
Szolgáltatás és díj
Az ötödik blokk a papíron túli tartalom: kárbejelentési csatornák, kárrendezési vállalások, az évfordulós ügymenet, elérhető kiegészítő szolgáltatások. Nem minden mérhető számmal – de ami a kárnál számít majd, annak itt a helye. És végül, hatodikként a díj: éves szinten, a fizetési ütemmel. A sorrend üzenet is: mire a szem a díjhoz ér, addigra látja, mit kap érte a ház. Így a döntés nem „melyik a legolcsóbb”, hanem „melyik a legjobb vétel” – és ez a kettő nem mindig ugyanaz.
A tábla használata a döntésben
A kész tábla a döntés-előkészítő anyag magja: a közgyűlés elé egy oldalon kerül, mellé rövid szakmai összegzés – mi miben erős, mi mellett szólnak érvek. A kérdésekhez ott az 5 kérdés lista, üres sablonként pedig a tábla-váz a Segédletekben. A módszer nyílt titok: aki így néz ajánlatot, azt nehéz fényes prospektussal meggyőzni – és pontosan ez a cél.
Kérdés a saját házukra szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
