Ez az egyik leggyakoribb kérdés – és az egyik legtöbb félreértéssel terhelt. A rövid válasz: a társasházbiztosítás nem kötelező úgy, ahogyan például a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása az. A hosszabb válasz árnyaltabb, mert két helyről mégis érkezhet elvárás: a banktól és a ház saját szabályzatából. Nézzük őszintén, riogatás nélkül.
- Jogszabály általánosan nem írja elő a társasházbiztosítást – nem kötelező biztosítás.
- Hitelfelvételnél a bank jellemzően elvárja az épület biztosítását, és a ház SZMSZ-e is előírhatja.
- A legtöbb ház nem kötelezettségből, hanem józan kockázatkezelésből köt: a közös vagyon a legtöbb család legnagyobb vagyoneleme.
Mit mond a jogszabály?
A társasházak működését Magyarországon a társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) szabályozza, amely a ház szervezetéről, a közös tulajdonról és a döntéshozatalról rendelkezik – általános biztosítási kötelezettséget azonban nem ír elő a társasházak számára. Vagyis: pusztán attól, hogy egy épület társasház, még nem kell biztosítást kötnie. Ettől függetlenül a közgyűlés természetesen dönthet úgy, hogy köt – és a legtöbb ház így is tesz.
Amikor mégis elvárás: a bank és az SZMSZ
Két gyakori helyzet van, amikor a „nem kötelező” a gyakorlatban mégis „kell”-ként viselkedik. Az első a hitel: ha a társasház hitelt vesz fel – például felújításra –, a bank jellemzően elvárja az épület biztosítását, hiszen a fedezetét védi. Hasonló a helyzet az egyes lakások hiteleinél: a bankok a lakás biztosítását jellemzően feltételül szabják, és van, ahol a ház biztosításának meglétére is rákérdeznek. A második az SZMSZ: a ház saját szervezeti-működési szabályzata előírhatja a biztosítás fenntartását – ilyenkor a közösség saját döntése teszi belső kötelezettséggé. Mindkét esetben a konkrét dokumentum az irányadó: a hitelszerződés, illetve az SZMSZ szövege.
Miért köt mégis a legtöbb ház?
Mert a számok logikája erős. Egy társasház közös vagyona – tető, szerkezet, gépészet – jellemzően több százmillió forintos nagyságrendű érték, miközben a ház kasszája ehhez képest szerény. Egy nagyobb tűz- vagy vízkár fedezet nélkül célbefizetést, hitelt vagy évekig tartó megszorítást jelentene; a felelősségi károknál pedig harmadik személy követelésével kellene szembenézni. A biztosítás ezt az aránytalanságot kezeli: kiszámítható éves díjjal váltja ki a kiszámíthatatlan nagy terhet. A „miért fizessek a más kára miatt” kérdésre külön cikk válaszol: a közösségi fedezet logikája.
Mi a jó döntési keret?
A kérdés tehát nem az, hogy „muszáj-e”, hanem az, hogy a ház tudatosan döntött-e. A jó gyakorlat: a közgyűlés lássa egyben, mit fedezne a biztosítás, mennyibe kerülne a háznak, és mi lenne a fedezetlenség ára – majd döntsön. Ehhez adok közgyűlés-kész anyagokat: összehasonlító táblát, határozati javaslat-mintát, lakói kérdés-válasz gyűjteményt. Így a döntés nem hangulat, hanem tájékozott mérlegelés kérdése lesz.
Kérdés a saját házukra szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
