„A ház megér vagy nyolcszázmilliót” – mondja a közgyűlésen valaki, és innentől a biztosítási összegről szóló beszélgetés rossz vágányon fut. A piaci ár ugyanis a biztosításban szinte semmit nem mond: a kötvény nem a ház eladási árát, hanem az újjáépítésének költségét hivatott fedezni. A két szám különbsége nem elmélet – kárnál forintosodik.
- A piaci ár azt mondja meg, mennyiért kelne el a ház – benne van a telek, a környék, a kereslet.
- Az újjáépítési érték azt, mennyiből építhető újra ugyanez az épület – anyag, munkadíj, tervezés, bontás.
- A biztosítási összeget az újjáépítési értékhez kell méretezni: a piaci ár alapú összeg felfelé és lefelé is tévedhet.
Mi van a piaci árban – és mi nincs?
A piaci árat a kereslet írja: benne van a telek értéke, a környék presztízse, a közlekedés, az iskolák, a kilátás. Csupa olyan tényező, amelyet egy tűz nem tud elpusztítani – a telek a kár után is ott marad, a környék is. A biztosításnak ezért ezekkel nincs dolga. Fordítva is igaz: a piaci árban nincs benne a bontás és romeltakarítás költsége, az új tervezés és engedélyezés, az építőipari munkadíjak aktuális szintje – csupa olyan tétel, amely egy újjáépítésnél nagyon is számít.
Miből áll az újjáépítési érték?
Az újjáépítési érték arra a kérdésre felel: mennyiből lehetne a házat ugyanolyan méretben és minőségben újraépíteni? Elemei jellemzően: az építőanyagok és szerkezetek költsége, a munkadíjak, a gépészet és a szakipari munkák, a tervezési-engedélyezési költségek, valamint a kárhoz kapcsolódó bontás és törmelék-elszállítás. Ez a szám az építőipari árakkal együtt mozog – az elmúlt évek áremelkedései miatt sok ház értéke érdemben elmozdult a korábban beállított összegtől. Ezért nem egyszeri, hanem karbantartandó adat: érték-karbantartás.
Mi történik, ha rossz az alap?
Két irányban lehet tévedni. Ha az összeg a valós újjáépítési érték alatt van, a ház alulbiztosított: kárnál a biztosító arányos térítést alkalmazhat – a szabályt az alulbiztosítás-cikk fejti ki. Ha az összeg indokolatlanul a valós érték felett van, a ház feleslegesen fizet magasabb díjat – a biztosító ugyanis a valós kárt téríti, nem a felfelé kerekített összeget. A cél tehát nem a „minél nagyobb”, hanem a pontos szám.
Hogyan jutunk jó számhoz?
A gyakorlatban az újjáépítési érték a ház alapadataiból – terület, szerkezet, felszereltség – és fajlagos építési költségekből becsülhető; a biztosítók ehhez saját módszertant használnak, nagyobb vagy különleges épületeknél pedig értékbecslés is indokolt lehet. A képviselő legfontosabb dolga nem a számolás, hanem a jó alapadat: pontos területek, a felújítások és bővítések (napelem, új gépészet) bejelentése. A méretezés lépései: a biztosítási összeg méretezése.
Kérdés a saját házukra szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
