Egy nagy tűz vagy egy több emeletet elöntő csőtörés után a legnagyobb gond az első napokban nem a fal, hanem az élet: hol alszik a család, ki viszi el a lehullott vakolatot és a kiégett bútort, ki fizeti a kötelező bontást, és mi lesz a kiadott lakás bérleti díjával, amelyet a bérlő érthetően nem fizet tovább. A lakók ilyenkor a ház kötvényétől várnak mindent, hiszen „a ház be van biztosítva”. A ház biztosítása azonban az épület kárát rendezi; a többi tétel – a mentés, a bontás, a törmelék, az ideiglenes lakhatás – a költségtérítések külön fejezete, saját feltételekkel és saját limitekkel, a kiesett bérleti díj pedig a hazai társasházi feltételekben jellemzően egyáltalán nincs benne. Ez a cikk a nagy kár járulékos költségeit veszi sorra: mit ad a ház kötvénye, mit a lakó saját lakásbiztosítása, és mi marad a tulajdonoson. Az alapfedezet működéséről a tűz- és elemi károkról szóló cikk szól, itt az onnan továbbvezető kérdések következnek.
- A ház kötvénye az épület helyreállítását rendezi; az oltás, a mentés, a bontás, a rom- és törmelékeltakarítás a költségtérítések külön fejezete, jellemzően a biztosítási összeg keretén belül vagy külön limittel – feltételenként eltérően.
- Az ideiglenes lakás bérleti díját elsősorban a lakó saját lakásbiztosításának kiegészítője adja; egyes társasházi feltételek is térítik, de a hazai feltételek ezt jellemzően a hatósági lakhatatlanná nyilvánítás igazolásához, a bérleti díj igazolásához és limithez kötik.
- A kiesett bérleti díj és az elmaradt haszon következményi kár: a hazai társasházi feltételek jellemzően kizárják, a kiadó tulajdonos ezt – ha egyáltalán – a saját szerződésében kereshet.
A ház kötvénye: az épület és a költségtérítések
A társasházi vagyonbiztosítás a tűz, a robbanás, a vezetékes vízkár és a többi biztosítási esemény nyomán a biztosított épületrészek helyreállítási költségét téríti a biztosítási összeg és a feltételek keretei között. A nagy kár azonban jellemzően többe kerül a helyreállításnál, ezért a hazai feltételek egy külön fejezetben költségtérítéseket is vállalnak: jellemzően a tűzoltás és a mentés, a vészelhárítás, a bontás, a rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás, az ideiglenes tetőépítés, több feltételnél a tervezési és a hatósági engedélyezési költségek is. Egy hazai társasház-feltétel például a kárrendezéshez bekérendő iratok között sorolja fel a „vészelhárítási (tűzoltás, mentés, bontás, rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás, ideiglenes tetőépítés), valamint tervezési és hatósági engedélyezési költségek igazolását”; egy másik a kárenyhítés szükséges költségeit a biztosítási összeg, illetve az újjáépítési összeg keretei között vállalja. A Ptk. kárbiztosítási szabályai ugyanebbe az irányba mutatnak: a kárenyhítés szükséges és indokolt költségei a biztosítási összeg keretei között a biztosítót terhelik. Ami ebből a gyakorlatban fontos: ezek a költségek nem automatikusan jönnek a helyreállítás összege fölé, hanem feltételenként vagy a biztosítási összeg keretén belül, vagy annak meghatározott százalékáig térülnek – ezt a kötvény költségtérítési táblázatából lehet kiolvasni, és egy alulbiztosított háznál a költségtérítés is arányosan csökkenhet. Minden tételhez számla és indokoltság kell: a vészelhárítást a szemle előtt is el lehet végeztetni, de fotózva, a számlákat megőrizve.
Ideiglenes lakhatás: a lakó saját szerződése az első cím
A család ideiglenes elhelyezése a lakó saját lakásbiztosításának kérdése: a hazai lakásbiztosítások jellemzően kiegészítőként vagy a csomag részeként térítik az ideiglenes lakás bérleti díját és a költözést, ha a lakás biztosítási esemény miatt lakhatatlanná vált – időkorláttal és limittel. A ház kötvénye ebben kisegíthet, de nem helyette: egyes társasházi feltételek a lakhatatlanná vált albetét tulajdonosának is térítik az ideiglenes lakás bérleti díját és a költözés költségét. Egy hazai társasház-feltétel ezt a biztosítási összeg legfeljebb egy százalékáig, újjáépítési értékre kötött szerződésnél albetétenként meghatározott összeghatárig vállalja, és az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánító döntéséhez köti; egy másik a kárrendezéshez a hatóság igazolását kéri az ingatlan lakhatatlanná nyilvánításáról és az ideiglenes lakás bérleti díjának igazolását – a gyakorlatban írásbeli bérleti szerződést és a fizetés bizonylatát. A rokonoknál töltött hetek, a szállodai számla vagy a baráti szívesség ebbe jellemzően nem fér bele. Hogy a kötvényén van-e ilyen tétel, azt a költségtérítések táblázatából és a „biztosított” fogalmából lehet kiolvasni: a ház kötvényén jellemzően a tulajdonostársak a biztosítottak; a bérlő csak akkor, ha a feltétel a lakás jogszerű használóit is bevonja – van hazai társasház-feltétel, amely a lakáshasználókat a saját ingóságukra biztosítottnak tekinti –, ezért kiadott lakásnál a kötvény biztosítotti körét érdemes megnézni; ha a bérlő nincs benne, az elhelyezése sem a ház, sem a tulajdonos lakásbiztosításának nem feladata, hanem a bérlő saját ügye, amit a saját bérlői biztosítása rendezhet. A térítés útjáról – a háznak vagy a lakónak utal a biztosító – a kifizetésről szóló cikk ír.
Bontás, törmelék, hatósági előírás
A bontás kétféle lehet. A vészelhárító bontás – a beomlással fenyegető födém megtámasztása, a kiégett tetőszerkezet leszedése – kárenyhítés, és a feltételek szerint a költségtérítések közé tartozik. A hatóság által elrendelt bontás és az ezzel járó rom- és törmelékelszállítás szintén a jellemző költségtérítési tételek között szerepel, ahogy a lerakási díj is, de a limit itt is a feltételtől függ. Külön kérdés a hatósági előírások miatti többletköltség: ha a helyreállításkor a hatóság a mainál korszerűbb szerkezetet, tűzvédelmi vagy statikai megoldást ír elő, ennek többletét a feltételek vagy fedezik egy külön limitig, vagy nem – biztosítónként eltér, és nagy kárnál ez a tétel komoly összeg lehet. A tervezői és engedélyezési díjak hasonlóan: ahol a feltétel nevesíti őket, ott számlával térülnek, ahol nem, ott a közös kasszát terhelik. A képviselőnek ezért a kárbejelentés után érdemes írásban egyeztetnie a biztosítóval, mely költségeket és milyen keretig ismer el, mielőtt a kivitelezővel megállapodik – a kárfelmérés menetét a kárfelmérésről szóló cikk írja le.
A kiesett bérleti díj: ami jellemzően kimarad
A kiadott lakás tulajdonosának a lakhatatlanság hónapjai kétszeres veszteséget hoznak: a bérlő nem fizet, és a helyreállításig új bérlő sem jön. A Ptk. bérleti szabályai szerint arra az időre, amíg a bérlő a lakást a saját érdekkörén kívül eső okból nem használhatja, bérleti díj nem jár – a bérlő tehát jogszerűen nem fizet. A kiesett bérleti díj azonban a biztosítás nyelvén következményi kár, elmaradt haszon, és a hazai társasházi feltételek ezt jellemzően kizárják; az egyik idézett szabályzat egyszerűen úgy fogalmaz, hogy a biztosító a következményi károkat nem téríti meg. A ház kötvényétől ezt tehát ne várja: a közösség biztosítása a közös épület, nem az egyes tulajdonosok bevétele miatt létezik. Ami marad: egyes lakásbiztosítások bérbeadói kiegészítőként vállalnak bérletidíj-kiesést, ez azonban biztosítónként eltér, és ritkább, mint gondolnánk; a földszinti üzlet bérlője saját üzemszünet-fedezetben gondolkodhat. Hogy a ház kötvénye és a lakó saját szerződése hol válik el egymástól, azt a két biztosítás viszonyáról szóló cikk foglalja össze.
Mit tegyen a lakó és a képviselő a nagy kár után?
Az első napokban a sorrend: biztonság és vészelhárítás, fotók minden helyiségről a bontás előtt, majd kárbejelentés a biztosítók kárvonalán – a ház kötvényére a képviselő, a lakás kötvényére a tulajdonos. Kérje el a hatóság igazolását arról, hogy a lakás nem lakható: ez a dokumentum az ideiglenes lakhatás térítésének kapuja, és utólag nehezebben pótolható. Az albérletet írásbeli szerződéssel, átutalással fizesse, és a szerződést a biztosítónak előre küldje meg. A bontást és a törmelékszállítást számlás vállalkozóval végeztesse, a számlákat gyűjtse egy helyen. A képviselő készítsen egy listát: mely tétel melyik kötvényt terheli, mi az, amit egyik sem fedez, és ez utóbbit ossza meg a lakókkal őszintén, mielőtt a közgyűlés dönt a saját erőről. Ha az ügy elakad – a biztosító vitatja a költségek indokoltságát vagy a limitet –, a képviselő vagy a tulajdonos megbízásából eljárva segítek, amiben tudok; a kárügy azonban a biztosító kárvonalán indul és ott is halad.
Kérdés a saját háza kötvényére és a lakók fedezetére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Colonnade Atlasz társasház-biztosítás feltételei és ügyféltájékoztató – kárrendezéshez bekért iratok: vészelhárítási, bontási, rom- és törmelékeltakarítási költségek igazolása, hatósági igazolás a lakhatatlanná nyilvánításról, ideiglenes lakás bérleti díjának igazolása
- Aegon (Alfa) Praktika társasház- és lakásszövetkezet-biztosítás szabályzata – XI. 2.3.1–2.3.4. költségtérítések (tűzoltás, mentés, rom- és törmelékeltakarítás, kárenyhítés, ideiglenes lakás bérleti díja), XIII. következményi károk kizárása
- Ptk. (2013. évi V. törvény) – kárbiztosítás: kárenyhítés költségei; bérlet: bérleti díj nem jár a használat kizártsága idejére
