A történet ismerős: tavasszal beázott a legfelső lakás, a biztosító fizetett, a festés megtörtént – a tető viszont nem. Ősszel ugyanott, ugyanúgy beázott, és a biztosító ezúttal elutasít, mert „az előző kár oka nem lett megszüntetve”. A lakó a képviselőt okolja, a képviselő a kivitelezőt, a ház pedig azt kérdezi tőlem: jogos ez? A válasz attól függ, mit mond a Ptk., mit mond a feltétel, és mit tud bizonyítani a ház. Ez a cikk ezt a hármat rakja egymás mellé.
- A Ptk. 6:463. §-a szerint a szerződő és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani – az első kár utáni javítás elmaradása ezt a kötelezettséget érinti.
- A feltételek kétféle megoldással élnek: van, amelyik az ismétlődő kárt a súlyos gondatlanság – vagyis a mentesülés – körébe sorolja írásbeli figyelmeztetés esetén, és van, amelyik kizárja, ha az előző hibát nem szakember javította, vagy a javítástól számított egy éven belül ismétlődik.
- A Kúria szerint önmagában egy szabály megszegése nem elég a mentesüléshez: a súlyos gondatlanságnak a kár bekövetkezésére kell irányulnia, és a biztosító bizonyít – a feltétel kizárása viszont a szerződés része, amit a ház aláírt.
Mit mond a törvény: kármegelőzés és mentesülés
A Ptk. 6:463. § (1) bekezdése szerint a szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani; a 6:464. § (1) bekezdése alapján a biztosító mentesül a szolgáltatás alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő fél vagy a biztosított okozta – a (2) bekezdés szerint ezt a kármegelőzési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. Ez a mentesülés szabálya: a biztosító hivatkozik rá, és a biztosító bizonyít.
Ettől külön kategória a kizárás: amit a feltétel eleve nem tekint biztosítási eseménynek, arra nem kell gondatlanságot bizonyítani, elég a tényállásnak ráillenie. A két fogalom keverése a legtöbb vita forrása, ezért érdemes a feltételszövegben megnézni, melyik pontra hivatkozik az elutasítás – ebben a feltétel-olvasási gyorstalpaló segít.
Mit mondanak a feltételek: két hazai minta
Az egyik hazai társasházi feltétel a mentesülés körében definiálja: súlyosan gondatlan a magatartás többek között akkor, ha a káresemény azért következett be a korábbi károsodással azonos körülmények között, mert a kármegelőzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tették meg, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban figyelmeztetett. Itt tehát három elem kell: azonos körülmények, elmaradt intézkedés és írásbeli figyelmeztetés – ha a biztosító a szemlén csak szóban mondta, hogy „javítsák meg a tetőt”, a mentesülés vitatható.
Egy másik hazai feltétel kizárásként fogalmaz: ha a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás ismétlődő hibájából ugyanazon a helyen következett be, a biztosító kizárólag akkor térít, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt. Itt nem kell gondatlanságot bizonyítani; a háznak viszont a szakszerű javítást és annak időpontját kell tudnia igazolni – számlával, munkalappal. Biztosítónként eltér, melyik megoldást és milyen kárfajtákra alkalmazzák, ezért a saját kötvény feltétele az irányadó.
Mikor jogos, mikor vitatható?
Az elutasítás jellemzően megalapozott, ha a második kár valóban ugyanabból az okból, ugyanott, változatlan körülmények között keletkezett, a ház a biztosító vagy a hatóság írásbeli felhívása ellenére nem tett semmit, vagy a feltétel világos kizárása – szakszerű javítás hiánya, egy éven belüli ismétlődés – illik a tényállásra. Ilyenkor a lakó felé sem a biztosító a felelős: a közös tulajdonú tető karbantartása a ház dolga, a Tht. 43. § (1) bekezdése szerint a képviselő köteles minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásáért – a lakó kára ekkor a ház és a lakó közötti felelősségi kérdés, ami elválik a biztosítási térítéstől.
Vitatható viszont az elutasítás, ha a második kár oka más: az első csőtörés volt, a második vihar utáni beázás; ha a javítás megtörtént, csak nem bizonyult tartósnak – a kármegelőzési kötelezettség elvárható magatartást kíván, nem eredményt; ha a „figyelmeztetés” nem volt írásbeli, pedig a feltétel azt kívánja; vagy ha a biztosító mentesülésre hivatkozik, de csak egy szabályszegést mutat fel. Ez utóbbira a Kúria Jpe.I.60.003/2023/16. számú jogegységi hatályú határozata ad kötelező jogértelmezést: a mentesüléshez a szándékosságnak vagy a súlyos gondatlanságnak nem a mögöttes szabályszegés, hanem a biztosítási esemény – a kár bekövetkezése – vonatkozásában kell fennállnia, és a súlyos gondatlanság a gondosság olyan feltűnő elhanyagolása, amely már közel áll a szándékossághoz. Egy elhalasztott tetőjavítás lehet ilyen, de nem automatikusan az.
A vita útja: indoklás, panasz, békéltetés
Első lépés az írásbeli indoklás: kérje meg a biztosítót, hogy pontosan nevezze meg a feltétel hivatkozott pontját. Ebből derül ki, hogy mentesülésről vagy kizárásról van szó, és ki mit bizonyít. Második lépés az ellenbizonyíték: javítási számla és munkalap, a kivitelező nyilatkozata, a két kár fotói és időpontjai, szakvélemény az okról. Harmadik lépés a panasz a biztosítónál; ha az eredménytelen, természetes személy tulajdonos a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat, a ház mint közösség pedig bírósághoz – az MNB egyedi kárvitát nem dönt el. A kárrendezés állomásait a kárfelmérésről és egyezségről szóló cikk írja le.
Alkuszként elakadt vagy vitás ügyben segítek a háznak, amiben tudok. Az ügyfél megbízásából járok el, jogi képviseletet nem látok el – a bíróság előtti út ügyvéd dolga.
A tanulság a háznak: a második kár megelőzése az első után kezdődik
Az első beázás után a legfontosabb irat nem a biztosító átutalása, hanem a tetőjavítás számlája. Szakember, dátum, leírás – ez a három adat a ház legfontosabb érve a következő kárnál. Ha a biztosító a szemle után írásban javítási felhívást küld, kerüljön a ház biztosítási dossziéjába, és a képviselő a következő közgyűlésen számoljon be arról, mi történt vele. A kármegelőzési checklist a tetőt és a strangokat is tételesen tartalmazza, a kárelőzményről szóló cikk pedig azt mutatja, hogy az ismétlődő, ki nem javított kár a következő ajánlatkérésnél is visszaköszön.
Kérdés a saját házuk elutasított kárügyére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Ptk. (2013. évi V. törvény) – Nemzeti Jogszabálytár
- Kúria Jpe.I.60.003/2023/16. számú jogegységi hatályú határozat (biztosító mentesülése, súlyos gondatlanság)
- Colonnade ATLASZ Társasház Biztosítás – biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató (2023)
- Generali Házőrző többlakásos lakóépületek biztosítási feltételei (Nysz. 23521, 2022)
- Generali kárrendezési tájékoztató (Ptk. 6:460–6:471. § idézetekkel)
- MNB – Pénzügyi Békéltető Testület
- Tht. (2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról) – Nemzeti Jogszabálytár
